Országos Kéményseprő Kft.

A kéményseprő-ipari tevékenységet Magyarországon törvény szabályozza: a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény, a végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet, valamint a szakmai szabályokról szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet. Ezek határozzák meg, mit kell elvégezni, milyen gyakran, és milyen felszereltséggel.

A jogszabály két ellátási kört különböztet meg. A magánszemély tulajdonában lévő, cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként be nem jegyzett ingatlanokban a feladatot közfeladatként a kéményseprő-ipari szerv látja el, amely a hivatásos katasztrófavédelmi szerv. Minden más ingatlan a kéményseprő-ipari szolgáltató körébe tartozik.

Ki melyik körbe tartozik?

• Katasztrófavédelem: magánszemély tulajdonában lévő lakóingatlan, amely nincs cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként bejegyezve, továbbá az ilyen ingatlanokból álló társasház és lakásszövetkezeti lakóépület.
• Kéményseprő-ipari szolgáltató (mi): minden ezen kívüli ingatlan — jellemzően az, amelyet cég székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként bejegyeztek. (Kstv. 2. § (1))
• Kivétel: ha a vármegyei ellátási területen nem működik szolgáltató, ezeknél az ingatlanoknál is a kéményseprő-ipari szerv jár el, megrendelésre, költségtérítés ellenében.

A szolgáltatói körbe tartozó ingatlanoknál a jogszabály nem automatikus kiszállásról rendelkezik, hanem megrendelési kötelezettségről: az ingatlan használója köteles a munkát a kéményseprő-ipari szolgáltatótól megrendelni. (Kstv. 2. § (7)) A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a határidő figyelése az ingatlan használóján múlik — nem érkezik róla hivatalos értesítő úgy, ahogy a lakossági sormunkánál.

A ciklusidők naptári évben számítanak, és ugyanabban az önálló rendeltetési egységben valamennyi égéstermék-elvezetőnél azonos időpontban kell elvégezni a munkát.

A törvényi gyakoriságok (21/2016. BM r. 3. §)

• Évente egyszer — ellenőrzés és szükség szerinti tisztítás, a levegő-utánpótlás ellenőrzése, az égéstermék paramétereinek ellenőrzése, az összekötő elem ellenőrzése és tisztítása, valamint a szén-monoxid-érzékelő meglétének és működőképességének ellenőrzése.
• Kétévente egyszer — ugyanezek, ha az égéstermék-elvezetőre gáznemű anyaggal üzemelő vagy zárt égésterű tüzelőberendezés csatlakozik.
• Négyévente egyszer — az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálata. Ez a gyakoriságtól függetlenül négyéves ciklus.
• Négyévente egyszer — a teljes feladatkör időlegesen használt ingatlan esetében, a társasházi és lakásszövetkezeti ingatlanok kivételével.

Az ingatlan használója köteles az ellenőrzést lehetővé tenni és a feltételeit biztosítani. Ha a használó ezt a határidőben nem teszi meg, a feladat ellátásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

Kéményseprő-ipari szakkérdésekben a hatósági feladatokat a tűzvédelmi hatóság látja el. A hatóság eljár az ingatlan tulajdonosával szemben, ha a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatban jogszabályban meghatározott kötelezettség nem teljesül, és legfeljebb harmincezer forint összegű bírságot szabhat ki. (Kstv. 7. § (2) b))

A pénzbírságnál gyakorlatilag súlyosabb következmény az üzemeltetés megtiltása. Ha az ingatlan tulajdonosa a hatóság felhívására az előírt határidőben sem tesz eleget a kötelezettségeinek — köztük a megrendelési kötelezettségnek —, a tűzvédelmi hatóság megtiltja az égéstermék-elvezető üzemeltetését. (Vhr. 2. § (3)) A tiltás után az elvezető akkor üzemeltethető újra, ha a szabálytalanságot megszüntették, és ezt a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a munkáról kiállított dokumentumban igazolja.

A három következmény, sorrendben

• Bírság az ingatlan tulajdonosával szemben — legfeljebb 30 000 Ft.
• Az üzemeltetés megtiltása — ha a tulajdonos a hatósági felhívásra sem intézkedik.
• Tűzvédelmi bírság — ha a használó a tilalom ellenére üzemelteti az égéstermék-elvezetőt, és az üzemeltetés az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti.

Nem minden hiányosság vezet ide. A jogszabály tételesen felsorolja, mi minősül az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének, és mi az, amiről soron kívül, de legkésőbb három munkanapon belül értesíteni kell a tűzvédelmi hatóságot — gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót is.

Ami a törvény szerint közvetlen veszély

• a használatban lévő égéstermék-elvezető nem megfelelő tömörsége;
• a használatban lévő vagy tartalék égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága;
• az égéstermék öt percen túli tartós visszaáramlása a tüzelőberendezés működése közben;
• a ki nem égethető, lerakódott szurokréteg a használatban lévő elvezető belső felületén;
• szikrafogó hiánya szilárd tüzelőanyagú berendezésnél, ha a tetőhéjalás nád, szalma, fazsindely vagy más éghető anyag;
• égéstermék-elvezető használata, amelynek falába éghető építményszerkezet van beépítve;
• nem megfelelő minősítés ellenére, illetve jogszabály szerinti műszaki vizsgálat nélkül működtetett égéstermék-elvezető használata;
• tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy tömörségű összekötő elem.

A szabályok a szolgáltatóra is vonatkoznak, nem csak a megrendelőre. A kéményseprő-ipari szolgáltató felügyeletét a tűzvédelmi hatóság látja el, és a szabályokat megszegő szolgáltatóval szemben legfeljebb egymillió-ötszázezer forint bírságot szabhat ki, illetve eltilthatja a tevékenység végzésétől. (Kstv. 7. § (7)) Nyilvántartásba fel nem vett gazdálkodó szervezet kéményseprő-ipari tevékenységet egyáltalán nem végezhet.

A törvény tételesen felsorolja, mit kell egy kéményseprő-ipari körben elvégezni. Ez nem árajánlat-függő tartalom: a felsorolt elemek a jogszabály szerint a munka részei.

A munka kötelező tartalma (Kstv. 2. § (4))

• az égéstermék-elvezető ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása;
• az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálata;
• a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő-utánpótlás ellenőrzése, figyelembe véve a levegő-utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések és beavatkozások hatását is;
• az égéstermék paramétereinek ellenőrzése;
• az összekötő elem ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása;
• a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzése.

Külön megrendelésre végezhető többek között a szurokréteg kiégetése, a közvetlen homlokzati égéstermék-kivezetéssel rendelkező berendezések elvezetőjének ellenőrzése és tisztítása, a 10 000 cm² feletti járat-keresztmetszetű elvezető ellenőrzése, az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki vizsgálatok, valamint a tervdokumentáció alapján végzett tervfelülvizsgálat.

Az elvégzett munka eredményét tartalmazó dokumentum egy példányát igazolt módon átadjuk az ingatlan tulajdonosának, távollétében a használónak, megrendelés esetén a megrendelőnek. Az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések műszaki adatairól címenként nyilvántartást vezetünk.

Ha a munkánkkal kapcsolatban panasza van, azt először hozzánk kell benyújtania. Ez nem udvariassági kérés, hanem jogszabályi sorrend: az ingatlan használója vagy tulajdonosa a panaszával más hatósági eljárásokat megelőzően köteles igazolható módon a kéményseprő-ipari szolgáltatóhoz fordulni. (Kstv. 5. § (11)) Az „igazolható mód" a gyakorlatban azt jelenti, hogy legyen nyoma: írásban, e-mailben vagy más visszakereshető úton. Elektronikus kapcsolattartásra Önnek külön joga van.

A panaszról jegyzőkönyvet veszünk fel, és a válaszunkat is írásban adjuk. Ezt a kettőt megőrizzük, és az ellenőrző hatóságoknak felhívásra bemutatjuk. Vagyis a panaszkezelés nálunk nem belső ügy, hanem dokumentált eljárás, amit a hatóság utólag ellenőrizni tud.

Ha a panasza nálunk nem oldódik meg, onnantól nyitva áll a hatósági út: a tűzvédelmi hatóság akkor jár el, ha a panasz a hozzánk fordulás után is fennmarad.

Ha a kiállított dokumentummal van baja — ez külön út, saját határidővel

• A munkáról kiállított dokumentum kiadásával kapcsolatos vitás ügyet, valamint a dokumentum tartalmát a tűzvédelmi hatóság kérelemre felülvizsgálja.
• A kérelmet a dokumentum kézhezvételétől számított tizenöt napon belül lehet benyújtani a tűzvédelmi hatósághoz. (Vhr. 2. § (6))
• Ha a hatóság azt állapítja meg, hogy a dokumentumot nem adtuk ki, határozatban kötelez minket a kiadására három munkanapon belül.
• Ha a tartalmát találja nem megfelelőnek, azt határozatban módosítja, vagy ha ehhez nincs meg minden adat, minket kötelez a feladat ismételt elvégzésére.
• Az eljárást lezáró döntést Önnel és velünk is közlik.

A kéményseprő-ipari szolgáltató nem az egész országban dolgozik, hanem meghatározott ellátási területen. A törvény szerint az ellátási terület a vármegye (főváros) közigazgatási területének az a része, amelyen a szolgáltató — a tűzvédelmi hatóság nyilvántartásába történt felvételét követően — a szolgáltatói körbe tartozó ingatlanoknál a tevékenységet végzi.

Ez ellenőrizhető adat, nem a mi állításunk. A tűzvédelmi hatóság nyilvántartást vezet a kéményseprő-ipari szolgáltatókról, és ez tartalmazza a szolgáltató ellátási területét és az ellátandó ingatlankört is. A nyilvántartás — a személyes adatok és az elérhetőségek kivételével — közhiteles hatósági nyilvántartás. (Kstv. 7. § (5))

Aki nincs benne, az nem is dolgozhat: a nyilvántartásba fel nem vett gazdálkodó szervezet kéményseprő-ipari tevékenységet nem végezhet.

Ahol dolgozunk

Ha az Ön ingatlana kívül esik az ellátási területünkön, a szolgáltatás akkor sem marad el: ha a vármegyei ellátási területen nem működik kéményseprő-ipari szolgáltató, a szolgáltatói körbe tartozó ingatlanoknál is a kéményseprő-ipari szerv jár el, megrendelés alapján, költségtérítés ellenében.